Ha szeretni nem lehet akkor alkotni kell

Láttam a fényét a szemhéjamon a gyufa lángjának.
Éreztem ahogy a kénje keveredik az illatoddal.Csillapíthatatlan voltam abban a pillanatban. A mindenség sem lett volna kielégítő veled..
Mintha mindened meglenne , mégsem elég.
Ahogy a kénszagtól kihulló könnyeket törölgettem a szememről éreztem, hogy hozzáérsz a kezemhez és egyszerűen csak nem értettem miért teszed..Kérlelni akartalak, hogy ha csak ennyit tudsz adni inkább vondd meg tőlem ezt is.
Ha csak kicsit kortyolhatok, inkább haljak szomjak..
Egyáltalán nem akartalak éppen csak szeretni. Félig minek?
Aztán rámnéztél, és tudtam, hogy látod mit gondolok.
Hát ennyi, rájöttem, hogy ennél többet nem tudsz adni.
Nem nyitod meg a mellkasod, hogy belebújhassak a szívedbe.
Ott ültem vöröslő szemmel, könnyes pillákkal, de Isten ments , hogy sírni láss a gyengeségtől.
Átkozott pillanat volt.
Átkozottul valódi..

mázlista

El szeretném titkolni, hogy ne lásd , de mindig amikor meglátlak kicsúszik a talaj a lábam alól..
Ez az én szerencsém, máskor eget súroló magassarkúban is olyan magabiztosan állok mint az Eiffel torony , nálad meg még a lekényelmesebb cipőmben is csak imbolygok..
Az asztal sarkába kapaszkodom, hogy némi erőt vegyek magamon, bezzeg akkor leverek néhány iratot, vagy magamra húzom az asztalt.
Nevetségesen "meztelenül" állok előtted ilyenkor..Arcom olyan pirosan izzik, hogy még éjjel többszáz méterről is kiszúrná egy gyengénlátó..
Legszebb, legszívdöglesztőbb mosolyom is maximum valami otromba vigyorra hasonlít ..
Hogyan tettél ennyire magabiztos nőből, apró kislánnyá aki a szoknyája szélét húzogatja a jelenlétedben?
Mitől vagy te más mint ők?

Oké imádnivaló vagy... Mázlista..


egy csésze szó


És akkor ott abban a kávéban minden benne volt.
A csésze szélét szorongattam, olyan bénán mintha valami nagy szónoklatra készülnék.
El akartam neki mondani mindent, hogy mennyire kivánom az ajkát, hogy belefúrnám az orromat az ingje illatába, hogy átkozottul huncut a mosolya. El akartam mondani, hogy szeretném kiszorítani belőle a szuszt, és, hogy magamat sem értem, de nem tudom hogyan mondjak el neki bármit..
Szorongattam a kávét, a körmeim aprókat koppantak az üveg szélén..
El akartam mondani, mire már csak valami hűvös tej maradványát éreztem a pohárba kortyolva...
El akartam, de nem ment..
Aztán rájöttem hányszor hagytam rászáradni a kávét a pohár szélére, kihűlni..
Mintha láttam volna az összes ki nem mondott szavamat..


találkozunk munka után?

Apró buborékok futottak végig a hideg borospohár szélén.
Lecsókoltad az utolsó cseppeket is...
Ábrándoztál; láttad a kezeid az övében, a fogkeféd az övé mellett szorosan, két kispárnát az ágyon, egy üresen hagyott fiókot számodra, pacsuliillatú tusfürdőt a kádszélén , friss pékárut reggelente,hajszálakat a padlón, színeket a szekrényben, parfümillatot a levegőben, odaégett vacsorát..
Kiürült az üveg , az ajkaidon érezted még az ábránd ízét..

 

nouvelle vie

Új élet..

Otthon a kisszobában pislákoló lámpafénynél olvasgatni,tejeskávét szürcsölni munka előtt, összevissza enni a munkában, rohanni reggelente, megismerni az új kollégákat, mantrázni a nevüket, elhinni,hogy felnőtt dolgozó nő vagyok, elhinni,hogy el fogok otthonról költözni, elhinni, hogy egy korszak lezárul..
Majd kezdődik egy új..., reggel rohanva elindulni majd a metrón a fehér kabátra borítani a tejeskávét, még inkább összevissza enni a munkában, megismerni még több és több embert, beceneveket adni nekik hátha nem tűnik fel ,hogy elfelejtetted a nevüket,elhinni,hogy képes voltam rá, hogy ez igen is egy olyan korszak amit meg kell élni, ahol tanulni kell a saját határaidat,a magadba fektetett hitet és energiát.
Megtanulni sasszézni a metro aluljáróban műanyag pohárral a kezedben, nem elkenni a rúzst a szádon, egészségesebben étkezni, mosolyogni minden emberre, hálásnak lenni a családodért,a munkádért, a lehetőségeidért..

 

Új élet...szeretlek

are you a girlfriend type?

Gyakran merül fel bennem a kérdés, amikor meglátom a lányt azt utcából.
Az a típus aki 6 év alatt most, fogyasztja a harmadik komoly kapcsolatát, látszólag a föld felett jár három méterrel, a férfi a tenyerén hordja, terveznek, nem élnek a látszatnak, boldogok..
Aztán beállsz a tükör elé, és azon filózol vajon te is olyan típus vagy e mint ő...
Vajon amikor megismerkedsz valakivel látja benned a jövőt? Amikor már a kezedet fogja, látja e a gyermekei kezét a tiédben?
Amikor milliószor megcsókol, látja e azt a csókot amit az igen után az ajkadra ígér..
Amikor főz rád, lát e közös konyhát, csúnya családi autót, veszekedéseket , hogy ki teregessen, ki mossa el a koszos edényeket.. Lát e közösen választott ízléstelen kanapét ? Vagy be nem fizetett számlákat.. Lát e szétdobált ruhákat átmulatott éjszakák után, érez e kávéillatot reggelente miközben a konyhapultnál beletúr az orrával a hajadba?..
Lát e közös kutyákat( NAGYON SOKAT), lát e együtt megélt vírusokat(amikor ő a náthát halálos ítéletként fogja fel) lát e szerelmet, vágyat, szenvedélyt, hitves,t szeretőt, anyát..

Vajon lát e benned barátnőt?!



nyomokban tapasztalatot tartalmazhat avagy ilyen a szeretői státusz?!

Megismerkedésetekkor előveszi a legbájosabb arcát, elmeséli az életetét, beleszippantod magad a gondolataiba. 
Megkedveled.. Napi nettó 2 hazugsággal levesz a lábadról.
Vacsorázni visz, ajándékokkal halmoz el..
Majd néhány újabb munkahelyi túlóra, autószervíz..
Itt-ott (MINDENHOL) gyanús jelek, de olyannyira megbízol benne, hogy meg sem rendül a bizalmad..
Aztán meg hozzádér, szerelmet vall, jövőt tervez. Szinte már elhiszi amit mond.
Anyát lát benned, feleséget, szerelmet, háziasszonyt, tökéletes nőt..
Nálad természetesen teljes az eufória , aligha kételkedsz benne, minden szavával megrepeszti a normál burkot a gondolataid körül.
Beleburkolózol, magadra húzod, ezt a csodálatosan elcseszett , megkomponált hazugságot..
Majd jön az átkozott arconcsapás, hidegzuhany, tornádó, vihar, teljes kiégés.
Ő NEM CSAK A TIÉD! Tulajdonképp egyáltalán nem a tiéd.
Te vagy az ő mocskos titka , Te vagy a nem tervezett harmadik , a betolakodó..
A hazugságok édes tapadós maszlagában elfelejtettél tisztán látni.
Fiatal kis csitriként viselkedtél aki naivan elfelejtette észrevenni a nyilvánvalót..
Hogy Te vagy a SZERETŐ...

kávéfolt a lelkemen


Követjük az alapvető normákat, megfelelünk a társadalom elvárásainak, munkába járunk,mosolygunk a családi ebédeken, csókokat lopunk, leisszuk az új fehér kabátunk kávéval, átkozzuk a napot, hogy magassarkúban indultunk el,hétvégente piknikezni járunk és hétfőn megfogadjuk kevesebbet eszünk, utáljuk a hét elejét, reggelente a kávéfőzőbe verjük a fejünket, vajat kenünk a piritósra, cukros dzsemmel(majd a következő hétfőn),sétálni visszük a kutyát, szidjuk a sáros tappancsnyomokat, felöltözünk , rúzst teszünk, parfümöt fújunk, vacsorázunk, táncolunk este lefekvés előtt fogat mosunk , ébresztőórát húzunk majd csend.
Az a csend ami elől nem tudunk elbújni, az a fajta csend amit nem tudunk elnyomni. És millióegy gondolat, millió egy apró gyilkos gondolat, amik az agytekervényeinken táncolnak és nekünk minden este meg kell küzdenünk velük. Minden este rá kell jönnünk , hogy az ami fájdalmat okoz nekünk nem más mint a fejünkben cikázó átkozott gondolat.
A hétköznap zaja az egyetlen ami elveszi ezekről a figyelmet, az egyetlen aminek belebújunk ölelő karjába és reméljük,hogy álomba szorít majd de nem. 
Ezekkel pedig kutyakötelességünk szembenézni. Vannak nagyobb veszteségeink amiket meg kell gyászolnunk, még akkor is ha bele akarunk őrülni. Felejteni, hogy új lapot lehessen nyitni.

Letöltendő börtönbűntetést az állatkínzóknak!


Emberbőrbe bújt ördögök.. Talán így tudnám leginkább jellemezni azokat az életre nem valókat akik képesek egy védtelen, hangtalan, kis teremtményt bántani..

Ezek az emberek azok akik képesek sebeket ejteni, kínozni, ölni, akiknek a szíve valószínűleg csonttá kövült , vagy talán nem is dobog, és képesek mocskos mosollyal végignézni az elvérző , kínokat átélő állatokat..Valami nem emberi folyhat az ereikben, valakinek el kelett őket átkoznia ahhoz,hogy képesek legyenek ilyenekre ugye? Ugye az nem létezik, hogy valaki ezt saját szórakoztatására teszi? Ugye tényleg nem tartunk itt ebben a fertőzött világban..
És vagytok ti. Ti akiket angyalként küldtek , és a szárnyaitok minden reggel elrejtitek ruháitok alá, ti akik képesek vagytok nem aludni, nem enni, szenvedni, pénzt és energiát nem sajnálva képesek vagytok az utolsó lélegzetvételéig küzdeni annak a csöppnyi kis léleknek. Ti állatvédők, akiket nem becsülnek annyira, ti akik messzemenőkig a legtöbb megbecsülést érdemelnétek.

Ha őszinte akarok lenni, az én lelkem valószínűleg egyetlen napot nem bírna és összeszakadna, belesajogna a fájdalomba, és emiatt én gyenge vagyok hozzátok képes..

Szóval ti angyalok harcoltok velünk együtt az ördögök ellen akik szerint az ő életük többet ér egy állaténál.. Nos ha a ti nyamvadt életetek kiirtásáért börtön jár, akkor egy ártatlan állat haláláért is

LETÖLTENDŐ

BÖRTÖNBŰNTETÉST!

A bizonyos kitörölhetetlen

A bizonyos kitörölhetetlen..
Az a bizonyos kinek a hívását sosem fogod elutasítani.
Kinek a szemébe sosem tudsz majd közömbösen nézni.
Akinek az illata az összes átkozott emléked újra feltépi, és a sebedből zúdul rád újra a fájdalom amit akkor éreztél amikor bántott..
Az akiben újra és újra bízni vágysz, akibe olyan mélyen eresztenéd körmeid , hogy kérlelné , hogy engedd el, pedig te csak ragaszkodnál..
Újra és újra..
De vajon megéri e?
Azt hiszem átélni ezt , vagy ehhez hasonlót életünk legmeghatározóbb érzése lesz..
Nem feltétlen lesz fájdalommentes, nem ígérem,hogy nem fogod telezokogni a párnád hetekig azt könyörögve valaki vegye el nyamvadt kis életed, de azt ígérhetem,hogy annál igazibbat sosem fogsz érezni..
Annál a sós könnyektől áztatott , lélekmarcangoló, lélekpusztító, varázslatos szerelemnél, amit ezzel a bizonyos kitörölhetetlennel élsz át..
Később amikor beállít majd néha, egy két órára, bortól ázott ingben , vagy élete kudarca határán, házassága megingásakor , TE biztosan ott leszel, és minden pillanattal újra átéled az a csodás gyötrelmet..

Aztán később lesz ,hogy nem keres többé.. Hogy a telefonod kijelzőjén már soha nem villog a neve, és nem áll a kapudban azzal az ártatlan és örökké elátkozott arcával,hogy újra átöleld és azt érezze amit soha senki nem adott meg neki ...
De te sosem fogod leélni az életed nélküle..

Hiszen a lelkedből örökké kitörölhetetlen